A zöldségek és a gyümölcsök tápértéke évről-évre csökken: összefoglaljuk hogy mi okozza ezt. A zöldségek és a gyümölcsök tápértéke évről-évre csökken. Az utóbbi években már azzal kell szembesülnünk, hogy az egyre nagyobb terméshozamot és egyre nagyobb termést, gyümölcsöt hozó zöldség- és gyömölcsfajták 5-40, vagy olykor még ennél is több százalékkal kevesebb ásványi anyagot tartalmaznak. Így magnéziumot, vasat, kalciumot, cinket tartalmaznak, mint az 50 évvel ezelőtt szüretelt gyümölcsök, zöldségek.
Sokan mondják Magyarországon is, hogy a mostanában kapható zöldségek és gyümölcsök íze nem olyan, mint 20 éve volt, nagyszüleink idejében pedig még inkább finomabbnak tűntek ezek az ezekből készült ételek. Vajon valós probléma lehet az, hogy a modern mezőgazdaság által termelt zöldségek és gyümölcsök más ízűek, sőt rosszabbak, mint évtizedekkel ezelőtt termett társaik? Donald R. Davis biokémikus (Texas Egyetem Biokémiai Intézete) nyugtalanító írása a Journal of HortScience (Kertészettudomány) folyóirat néhány évvel korábbi számában jelent meg.
A probléma okát a tudós a következőkben látja: Korábbi kutatások is bizonyítják, hogy a terméshozam és az ásványi anyag-tartalom fordított arányban áll egymással. Ez az úgynevezett 'felhígulás': minél nagyobb a termés, arányaiban annál több az, ami 'szárazanyag', ennek pedig 90 %-a szénhidrát. A magas szénhidráttartalom felhígítja a termés ásványi anyag- (illetve vitamin-) koncentrációját. Például ha alacsony és nagy hozamú brokkolifajtákat nevelnek egymás közvetlen közelében, megfigyelhető, hogy a nagy terméshozamú fajtában alacsonyabb az ásványi anyag és a fehérjekoncentráció.
Ez a genetikai felhígulás: a nagy hozamú fajták módszeres kiválogatásával alacsonyabb fehérje- és ásványi anyag tartalmú növényfajták terjedtek el. Természetesen, nem könnyű az összehasonlításhoz megbízható méréseket találni régi, 50 évvel ezelőtti vagy még régebbi termések tápanyag-összetételéről. Az elemzés módszerei, körülményei is eltérhetnek a maitól. De nem lehetetlen megtudni régi termések tápanyag-összetételét: például Angliában Hertfordshire-ben van egy farm, amelyen 1843-tól kezdve megőrizték a búza termésmintákat.
A műtrágyák és a növényvédő szerek nagyfokú alkalmazásának köszönhetően a mai, korszerű növényfajtákat korábban tudják betakarítani, mint régebben - így nincs elegendő idő arra, hogy a növény felszívja a talajból vagy szintetizálja a tápanyagokat, és azok beépüljenek a termésbe. A kálium műtrágya például gyakran korlátozza a növény tápanyag-felvevő képességét. A nagyüzemi mezőgazdálkodás monokultúrákban termesztő módszere kimeríti a talaj ásványi anyag tartalmát, ami szintén kihat a termés ásványi anyag összetételére.
Az előbb említett okok miatt a leginkább szélsőséges javaslat szerint manapság már nem is érdemes zöldségeket vagy gyümölcsöket fogyasztani, hiszen nagyon alacsony bennük a vitamintartalom. Természetesen a csökkenő tápanyag- és vitamintartalom ellenére is inkább ajánlott táplálékkiegészítők helyett a természetes úton megtermelt növényeket fogyasztani. Az egészséges étrend alapja a sok zöldség és gyümölcs fogyasztása.
Érdekes eredményre jutottak azok a kutatók, akik azt vizsgálták, hogy vajon melyik tartalmaz több vitamint: a friss, a fagyasztott vagy a konzerv zöldség? A számok azt mutatják, hogy nincsen jelentős különbség a friss, vagy a tartósított zöldségek között, ez pedig valóban jó hír a fogyasztók számára. Azt viszont érdemes még megemlíteni, hogy szintén kutatások szerint nincsen lényeges különbség a bio, illetve a hagyományos zöldségek és gyümölcsök között. Vagyis a bio termékként eladott ételek után nem biztos, hogy érdemes a jóval drágább árat kifizetni.
Az előbbiek alapján kijelenthető azonban az, hogy miközben azon igyekeznek a tudósok, hogy egyre több élelmet termeljen a mezőgazdaság, az egyre több élelem egyre szegényebb lesz tápanyagokban. Az emberek pedig sajnos tápanyag-hiányosan táplálkoznak.